Szerzői archívumok: Pinke Main

Fotó: Pesti színház

A “Kinek az ég alatt már senkije sincsen” darabot mindenkinek ajánlom, az alábbi sorokat a művészeknek, a gyönyörű előadásért. Tudtam, hogy lehet fotózni, mégsem vittem a gépet. Pesti színház: “Kinek az ég alatt már senkije sincsen” előadásra, karácsonyi ajándék volt a jegy. Élvezni akartam a darabot, figyelni minden szavát. És jól tettem, kellett figyelni, mert ez SZÍNHÁZ volt a javából. Tökéletes dramaturgiával, magasságok és mélységek zuhanásában. Ilyen egy ifjú színház. S valóban sok-sok év után néhány versfoszlány, aprócska életrajzi adatok, homályos történelmi hátterek után végre eljött ( egyszer mindig eljön), hogy már lehet emlékezni költő óriásaink Arany János, Petőfi Sándor és a kor nagyjaira. Hazafelé menet szorgosan tűnődtem, hova tettem a műveket, mert megvan édesapám szülinapi ajándéka, amit első és második születésnapomra kaptam, az Arany és Petőfi összes. De vajon melyik verssel kezdjem, melyik tudná felidézni az érzéseket, a könnyeket, szenvedélyt, melyek betöltötték a színpadot. Nem jutott eszembe egy sem.…

Bővebben

  A genderelmélet margójára, mikor az elmélet tanítását eltávolították a felsőoktatásból ( azért ez egy roppant kényes téma, és csak egy másik oldalról nézegettem a történelmi cselekedetek mozgatórugóit, ma is aktuális, csak ugyanaz hátulról) Hangsúlyoznom kell, hogy a következő mondandómat nem alapoztam meg kellőképpen tudományosan, csak körülnéztem, ebből fakadóan nem is tudományos elemzés. Nyilvánvalóan támadható lesz emiatt, de a feltevést akkor is érdekesnek találtam. Íme az ember. Az ember aki csak akkor talál valamit értékesnek, ha hasznos. Jó most tekintsünk el az egyéni elhajlásoktól, amiben minden élvezhető, ami gyönyört okoz. Ott tartottunk, hogy hasznos. Mitől hasznos, attól, hogy gyarapodik. A növény nő, az autóink és egyéb használati tárgyaink száma nö, az állaltok sokasodnak, meg az ember is. Minden növekedésnek a haszonszerzés a célja, és a még nagyobb haszonszerzés a végtelenségig, mert nincs vége, mindig van több a soknál amire feltétlenül szükségünk van. Ha a növény nem gyarapszik, nem szaporodik, nem…

Bővebben

A portré     Szeretek gyakorlatokra menni. Azt mondják úgy könnyű, van egy profi modelled, mit akarsz még, csak fotózgatod jobbról, balról, szemből. Igen, szeretem, ha van egy profi modellem. Még tanulok. Tanulom, hogyan teremtsek kapcsolatot egy idegen emberrel, aki most a segítségemre van, mert ez a dolga. De ahhoz, hogy az arcképből portré legyen, még sok dolog van. Most elsősorban azt nézzük, hogy hogyan ne legyenek fantomfények az arcon, melyik oldal szebb, mert egyik szebb mint a másik, belefér-e a portréba az egész alakos kép. Nem, annyira nem egyszerű, a modell is ember, ő most dolgozik, lehet, egy- két, tíz órát is itt fog állni, fáradt lesz, és te mindig valahogy rá fogod bírni, hogy mosolyogjon, mert akkor gyönyörű.  Számomra fontos, hogy az ember legjavát mutassam meg, és ha ez a szépsége, akkor ezt kell megmutatnom. Beszélgetek, dicsérek, miközben a tanár instruál, hogy ezt ne így, hanem nézzem csak,…

Bővebben

3/3